Kutyák: Mindenütt jelen vannak az életünkben:
munkakutyaként, társállatként, akár családtagként.

Történelmi kitekintés:

Munkakutyától a társállatig

4.1

 

A háziasított kutyák már a vaskor óta jelen vannak az életünkben (kb. Kr.e. 1430). Hagyományosan vadászatra használták őket. Némely elsősorban állattartó közösségben a nyájat őrizték vagy terelték (juhász és marhaterelő kutyák). A kutyáknak maguknak kellett táplálékot szerezniük (vadászat, ételmaradékok, stb.) és a kutyatenyésztés nem volt tudatos tevékenység.

A középkorban a kutya igavonó állat volt, földművelőket, árusokat utazókat segített a tej, hal, ruhanemű, hús, kenyér, és egyéb termékek szállításában.

A mai, modern társadalomban, amelyben a népesség nagyrészt városi környezetben él egyre jobb anyagi helyzetben, a kutya fokozatosan a háztartás része lett. A kutya és ember közötti kapcsolat megváltozott. Rengeteg okból tartunk kutyát: házőrzésre, társállatnak, segítőnek, sporttársnak, de családtagként is.

Nem is olyan rég négylábú társainkról való gondolkodásunk megváltozott, mára sokkal inkább saját jogokkal bíró egyéniségként, akár családtagként gondolunk rájuk, mint egyszerű tulajdonként.

Ezt az is mutatja, hogy számos biztosítótársaság már külön biztosítási csomagokat hozott létre háziállatok számára, míg pár évvel ezelőtt a háziállatok (legalábbis Svájcban) ugyanabba a biztosítási kategóriába tartoztak, mint a bútoraink: tűz- és vízkárra lehetett biztosítást kötni, nem betegségekre vagy balesetekre. Például, a Mobiliar biztosító csak 2009-ben változtatott ezen Svájcban.

Code civile français: le chien n’est pas un bien mais un être avec des sentiments …

For more reading
→ The Evolution of Pet Ownership
→ A Review of Domestic Dogs' (Canis Familiaris) Human-Like Behaviors: Or Why Behavior Analysts Should Stop Worrying and Love Their Dogs
→ Understanding dog–human companionship


Munka- és szolgálati kutyák:

értékes segítőink

4.2

Bár manapság a kutyákat elsősorban kedvtelésből tartják, továbbra is számos módon tudják segíteni az embert a modern társadalomban, ráadásul szinte évente kerül elő új feladat a kutyák számára.

Az alábbi lista pusztán pár példán keresztül szemlélteti, hogy milyen alkalmazkodóképesek a kutyák és milyen hihetetlenül fontos szerepekben válnak nélkülözhetetlen segítőinkké a modern társadalomban:

    • A segítőkutyák a mindennapi életben vannak a fogyatékkal élők segítségére. Ilyenek például a mozgássérült-segítő kutyák, vezetőkutyák a látássérültek számára, vagy a hallássérült-segítő kutyák.
    • A terápiás kutyák boldogságot és szórakozást visznek az otthonban élő idősek, vagy a kórházi betegek mindennapjaiba.
    • A mentőkutyák segítenek azokon, akik veszélybe kerültek, például, ha egy hajóbaleset során a vízbe estek, eltévedtek a vadonban, lavinába kerültek, vagy összeomlott épületben rekedtek, stb.
    • A terelőkutyák máig hatalmas segítséget nyújtanak a juh- és marhapásztoroknak.
    • A vadászkutyák segítenek a vadászoknak megtalálni, követni, vagy megszerezni a zsákmányt.
    • Az őrzőkutyák megvédik a magán- vagy közterületeket.
    • A nyomkövető kutyák segítenek az eltűnt emberek, állatok, vagy szökött bűnözők megtalálásában.
    • A mentőkutyák szaglásuk segítségével segítenek megtalálni a holttesteket és emberi maradványokat természeti katasztrófák, balesetek, bűncselekmények után.
    • A keresőkutyák segítenek robbanóanyagok, tiltott szerek, vegyi anyagok, és sok egyéb anyag felkutatásában: akár az ágyi poloskákat is megtalálják!
    • A rendőrkutyákat arra képezik ki, hogy megkeressék és kordában tartsák a bűnözőket, valamint segítik a rendőrök munkáját letartóztatások során és bűncselekmények helyszínelésekor.
    • Vannak programok, amelyek során a gyerekek kutyák segítségével tanulhatnak meg olvasni, számolni.
    • A rákkereső kutyák felismerik a rák bizonyos formáit.

Családi kutyák:

értékes társaink

4.3

Amellett, hogy nélkülözhetetlen munkát végeznek szolgálati kutyákként, a háziállatok (különösen a kutyák) értékes társakká váltak, és szinte emberi lényként tudnak viselkedni, saját személyiséggel. Erre hatással lehet az egyre inkább technológia alapú társadalmi berendezkedésünk is, amelyben egyre ritkább az emberek közötti személyes kapcsolat.


Az ember sokszor szinte úgy bánik a kutyájával, mint egy gyermekkel: Minőségi étrend, egészségügyi ellátás, rendszeres oltások, orvosi ellenőrzések... A kutyák szinte emberek helyetteseivé váltak, és sok területen élvezzük a társaságukat. Különösen mély és jelentős érzelmi kötelék tud ember és kutya között kialakulni a közös élet során.


Soha nem látott mértékű időt töltünk a kutyáink társaságában, a magánéletünk minden pillanatát megosztjuk velük. A sporttevékenységek, mint az agility, az obedience, a dog dancing, a frizbi, stb. (csak néhány sportot említve) nagy részét teszik ki a szabadidőnknek, és lehetővé teszik, hogy egy csapatként dolgozzunk egy közös célért. A kutyák, az emberrel közös életük során először, közösségi partnereinkké váltak.


Soha nem látott mértékű időt töltünk a kutyáink társaságában, a magánéletünk minden pillanatát megosztjuk velük. A sporttevékenységek, mint az agility, az obedience, a dog dancing, a frizbi, stb. (csak néhány sportot említve) nagy részét teszik ki a szabadidőnknek, és lehetővé teszik, hogy egy csapatként dolgozzunk egy közös célért. A kutyák, az emberrel közös életük során először, közösségi partnereinkké váltak.


Míg az ilyen kutatások eredményei érdekesek és segítenek magyarázatot adni arra, miért is jó háziállatot tartani, a legtöbb kisállattartó tudja, hogy sokkal több rejlik a háziállat és ember közti kapcsolat mögött: mély érzelmi kötődés és varászlatos kommunikáció a kutya és az ember között.

Fajok közti kapcsolat:

Miért kötődünk annyira?

4.4

Mivel magyarázható ez a hihetetlenül szoros kötelék? Miért gyászolnak ilyen hevesen a kutyatartók, ha a kutyájuk elmegy?

Nem kevés idő telt el, mióta Alice elhagyott minket, mégis minden nap eszembe jut. Néha többször, néha kevesebbszer, de minden alkalommal összeszorul a szívem. Mindig hatalmas szomorúság és heves érzelmek vesznek erőt rajtam, ha róla beszélek. Mint a velem egykorúak legtöbbje, én is vesztettem már el szeretteimet (nagyszülőket, szülőket, testvért, barátokat, stb.), de az a fájdalom és szenvedés el sem éri azt a gyászt, bűntudatot és szomorúságot, amit Alice elvesztésekor éreztem. Miért? Miért válik a kutya olyan fontos részévé az életünknek?

„De hiszen csak egy kutya!” vagy

„Még szerencse, hogy van 2 másik csodás kutyád!” vagy

„Gondolj arra, milyen csodálatos élményeket éltetek át együtt!” vagy

„Alice-nek csodálatos élete volt melletted.”

De Alice (és minden kutya a saját gazdája számára) több volt, mint „csak egy kutya”: pótolhatatlan, különleges volt, a lányom, babám, védencem, barátom, társam, részem, egyedi elfoglaltságom, mindennapjaim része, a jövőm...

Ételt, vizet, otthont, védelmet, oktatást biztosítunk a kutyáink számára. Amit azonban ők adnak nekünk, azok a megfizethetetlen élmények és tapasztalatok. Mikor pedig végül itt hagynak minket olyan, mintha az örök fiatalság és pozitivitás forrása hirtelen kiapadna. Olyan érzés, mintha egy gyermeket kéne eltemetnünk: Ellent mond az élet természetes rendjének. A gyász hatalmas és elsöprő, tele vagyunk megbánással, bűntudattal, és értetlenséggel. Ezért fordítunk olyan sok időt, energiát, és pénzt a kutyáink egészségébe. Hihetetlenül nehéz megbirkóznunk a kutyánk halálával, mert:

1. A kutya társ a mindennapokban 

A párunkon (és munkatársainkon) kívül valószínűleg nincs más, akivel minden egyes nap találkozunk. A kutyák azt várják, hogy reggel felébredjünk; izgatottan várnak minket haza, ha munkába, vagy bevásárolni megyünk. Megszokjuk, hogy körülöttünk vannak; ha pedig már nincsenek velünk, összeszorul a szívünk, a fájdalmas hiányérzet pedig befészkeli magát a mindennapjainkba.

2. A kutya tükröt tart az életünknek

Sokan 8-10 hetes kölyökként vesszük vagy fogadjuk örökbe a kutyánkat. Látjuk, ahogy cseperedik, dacos kamasszá válik, idővel lecsillapodik, majd lassan megöregszik, megbetegszik, és meghal. Az élet teljes körforgásán át, születéstől a felnőttkoron át a betegségig és a halálig kísérjük a kutyánkat. A kutyák megmutatják az élet igazságait, hogy milyen állandótlan és múlékony. Ezzel az igazsággal mi emberek rendkívül nehezen birkózunk meg. A veszteség erős érzelmeket vált ki belőlünk: gyászt, bűntudatot, megbánást, és mindenekelőtt félelmet.

3.  A kutyák a védenceink

Meg kellett tanítani a kölyökkutyát, hova végezze a dolgát, hogy leüljön, mielőtt enni kap, hogy pórázon sétáljon, hogy ne romboljon. Kutyáink mentorai, tanárai, szülei, védelmezői és testőrei vagyunk; végig kísérjük, ahogy bukdácsoló kölyökből (remélhetőleg) példásan viselkedő kutyákká válnak. Azzá válnak, amit tanítunk nekik. Azt képviselik, amely szerintünk a jó kutya. A mi kiképzésünk eredményei ők.

4. A kutyák a gyermekeink

A kutyák olyanok, mint a kisgyerekek onnantól, hogy kölyökként belépnek az életünkbe egészen a halálukig. Kutatások azt mutatták, hogy a kutya intelligenciája egy 2-3 éves gyerekének felel meg, amelytől gyerekszerűek, még idős korukban is. Sokszor tényleg úgy szeretjük őket, mint a saját gyerekeinket.

5.  A kutya szeretet-terapeuta

Kutatások kimutatták, hogy ha egy kutya szemébe nézünk, a szervezetünk oxitocin hormont termel.  Az oxitocin segíti az úgynevezett pro-szociális viselkedést, az ellazulást, bizalmat, pszichológiai stabilitást és az önzetlenséget.

Általános vélekedés, hogy mikor egy anya és gyermeke egymás szemébe néz, mindkettejük szervezetében megnövekedik az oxitocin-termelés. Emiatt az oxitocint „szeretethormonnak” is nevezik.

Bizonyos kutyákon és gazdáikon végzett vizsgálatok során az oxitocinszint akár 300%-al is megemelkedett, mikor a kutya és gazdája egymásra nézett, ezzel igazolva, hogy a kutya és ember közötti kapcsolat hasonlít az anya-gyerek kapcsolathoz.

Más szóval a négylábú társunk iránti szeretetünk folyamatosan nő, minél tovább éljük közösen az életünket.

6. A kutya életre tanít minket

Rengeteget tanulunk a kutyáktól. Minden nap tanulunk valamit az életről, a boldogságról, hogy megregadjuk a pillanatot, és kövessük, amit a szívünk diktál. Mindenek felett azonban a barátságról, az önzetlenségről, és a megrendíthetetlen hűségről tanítanak minket.

7. A kutyák szeretete feltétel nélküli

A kutyád talán nem tökéletes. Talán félelemagresszív, vagy odakap, ha nem örül valaminek. Lehet megharapott már téged, egy barátodat, a kutyakozmetikust, vagy az állatorvost. Talán hangosan megugatja az idegeneket, más kutyákat, a porszívót, vagy bármi mást. Esetleg megeszi a növényeket és úgy rombolta le a kertedet, mint egy tornádó, csak romokat és pusztulást hagyva maga után.

Mégis, minden tökéletlenségük ellenére ugyanannyira szeretjük őket.

A kutyánk iránti szeretetünk feltétlen, ahogy az övék is irántunk. Ezt sokszor nagyon nehéz egy emberi lénnyel elérni, mivel olyan sok elvárásunk van, mikor kapcsolatba lépünk másokkal. A kutyákkal ez a kötelék különleges, nagyon más. Önmagunk lehetünk anélkül, hogy mások véleményétől kéne tartanunk. Korlátok nélkül szerethetünk: ezt teszik lehetővé négylábú társaink. A kutyáinkon keresztül megtanulunk feltétel nélkül szeretni és szeretve lenni.

8.  A kutya családtag

A kutyánk nem akar máshol lenni, csak a közelünkben - ébren vagy álmában. Neki mi vagyunk a világ közepe.

Nekünk ott a munkánk, a barátaink, a családunk. A kutyánknak csak mi vagyunk. Az elménk mélyén tisztában vagyunk ezzel a ténnyel, így különös figyelmet fordítunk arra, hogy a kutyánknak mindene meglegyen. Bűntudatot érzünk, mikor nélküle megyünk nyaralni, vagy túl sokat vagyunk házon kívül. Mi vagyunk a világuk mozgatórugói, így pedig ők is az életünk hatalmas részévé válnak.

9.  A kutya őszinte

A kutya nem olyan, mint az ember. Egyértelműen mutatják, ha boldogok, szomorúak, vagy mérgesek. Ugrálnak örömükben, amikor hazaérünk, duzzognak, ha elmegyünk. Morognak, ha egy másik kutya el akarja venni a játékukat. Őszintén fejezik ki az érzelmeiket. Az érzéseik mentesek minden hátsó szándéktól.

10. A kutya személyiséggel bíró egyéniség

Nincs két egyforma kutya. Még ha hasonlóan néznek is ki, más a személyiségük, az ismertetőjegyeik, amelyek meghatározzák, kik ők. Minden kutya megismételhetetlen. A kutyánk halála után soha nem fogunk olyan kutyát találni, ami teljesen ugyanolyan. Emiatt még jobban hiányoznak, mikor már nincsenek velünk.

11. A kutya az igazi társunk

A kutyák a természet legcsodálatosabb gyógyítói. Ezért van az, hogy egy hosszú nap után más vágyunk sincs, mint hazamenni a kutyánkhoz. Ha szomorúak vagyunk, lehet, hogy nem akarunk másokat látni, a kutyánk mégis jobb kedvre tud deríteni.

12.  Ha kutyád van, van egy barátod

→ You've Got A Friend / Carole King

"When we need company, our canine friends always give their all for us: rain or shine, day or night, summer, winter, autumn or fall, here and now or beyond. We’ve got a friend."

Ha társaságra van szükségünk, négylábú társaink mindent megadnak nekünk: akár esik, akár süt a nap, reggel vagy este, tél, tavasz, vagy ősz, itt, most, és a végtelenben. Van egy barátunk.